Keresés eredménye
Génpolimorfizmusok, mint rizikófaktorok a Marfan-szindróma kardiovaszkuláris manifesztációinak előrejelzésében
A folsav-anyagcserében résztvevő enzimek génpolimorfizmusai felelősek a megemelkedett plazma homocisztein-koncentrációért, amely szerepet játszhat olyan kardiovaszkuláris betegség kialakulásában, mint az aortaaneurizma és -disszekció.
Összesen 71 Marfan-szindrómás beteget vizsgáltunk különböző csoportokba osztva a szív- és érrendszeri érintettségük alapján: intervenciót nem igénylő (n=27, A-csoport); enyhén ...
Reszinkronizációra nonreszponder szívelégtelen beteg kezelése peritonealis dialízissel és elektróda repozícióval
A legújabb irodalmi adatok alapján a szívelégtelen, diuretikumra rezisztens betegeknél a volumen-túlterhelés csökkentésére alkalmazott peritoneális dialízis (PD) mellett létrejövő balkamra-funkció (BKF) javulás jobb túléléssel társul. Emellett a PD szignifikánsan csökkenti az akut szívelégtelenség miatti hospitalizációs napok számát. A 66 éves, noniszkémiás dilatatív cardiomyopathiás, korábban ...
Carvedilol protektív hatása a borivás által kiváltott paroxizmális pitvarfibrillációkra
Jól ismert, hogy a túlzott borivás arra hajlamos egyénen paroxizmális pitvarfibrillációt válthat ki. 59 éves férfi esetét ismertetjük, akinél a hétvégi túlzott borivások paroxizmális pitvarfibrillációt váltottak ki. Strukturális szívbetegsége nem volt, echovizsgálata jó szisztolés balkamra-funkciót igazolt. Carvedilol kezelésre állítottuk be (2×25 mg/nap), amely mellett több, mint három évig újabb ...
Kinek és miért érdemes ivabradinnal kombinálni a béta-blokkoló kezelést?
A magas szívfrekvencia növeli a szívizomzat oxigénigényét, ezáltal iszkémiás szívbetegség, szívelégtelenség esetén növeli a kardiovaszkuláris események előfordulásának kockázatát, mind a kardiovaszkuláris, mind az összmortalitás növekedésével jár együtt. A szívfrekvencia csökkentése e kockázati tényezők minimalizálását célozza e betegpopulációban. A bétareceptor-blokkolók a leggyakrabban erre ...
A lipofil tulajdonságú kalciumcsatorna-blokkoló (CCB) lercanidipin a klinikai gyakorlatban
A kalciumcsatorna-blokkolók a leghatékonyabb vérnyomáscsökkentők, fő hatásuk a vazodilatáció, amelynek alapján antiiszkémiás, antianginás és antihipertenzív szerekként használjuk a mindennapi gyakorlatban. A harmadik generációs lercanidipin egyik legszelektívebb érfali hatású, és lipofilitása a legnagyobb a kalciumantagonisták közt, amelynek következtében hosszú a hatástartam sejtszinten is. A ...
A szívinfarktus miatt kezelt betegek ellátásának és prognózisának fontosabb adatai – Nemzeti Szívinfarktus Regiszter 2015
A Nemzeti Szívinfarktus Regiszter (NSZR) a hazai egészségügyi adatbázisok egyik meghatározó tényezőjeként működik. 2015 decemberében az adatbázis anonimizált állományát integráltuk az „Országos egészségmonitorozási és kapacitástérkép adatbázis- és alkalmazásfejlesztés” (TÁMOP 6.2.3.-12/1-2012-0001) programba, amely Magyarország legnagyobb egészségügyi adatbankja....
Perindopril-amlodipin-indapamid hármas fix kombináció – Eredmények a vérnyomáscsökkentésen túl
Hipertóniás betegekben a célvérnyomás eléréséhez az esetek 70%-ában kombinációs kezelésre van szükség. A jelenleg elérhető irányelvek kiemelik az ilyen kezelés előnyeit, az ajánlottak között szerepel az angiotenzin-konvertáz enzim gátlók (angiotensin-converting enzyme inhibitors, ACE-gátlók) és angiotenzinreceptor-blokkolók diuretikumos, illetve az ACE-gátlók és kálciumcsatorna-blokkolók (calcium-channel ...
Depresszió és szorongás, mint kardiovaszkuláris rizikótényező
A pszichiátriai kórképek és a szívbetegség közötti kapcsolat összetett, ezért igen fontos, hogy tisztában legyünk a legújabb kutatásokkal e téren. Tekintve, hogy a tünetek átfedhetik egymást, alapos ismeretek szükségesek az elkülönítésükhöz.
A kardiológiai betegség önmagában is pszichológiai vonzattal bír, és a szívbetegségek növelik a pszichiátriai kórképek kialakulásának rizikóját. A szívbetegeknél ...
Analízis, metaanalízis, gigaanalízis – Lesz-e nyugvópont az ACE-gátló-ARB vita gerjesztői között?
A renin–angiotenzin–aldoszteron-rendszer gátlószerei hatékonyan csökkentik a szív- és érrendszeri eseményeket. Az angiotenzin konvertáló enzim gátlókat mintegy 15-20 évvel hamarabb vezették be a klinikai gyakorlatba, mint az angiotenzinreceptor-blokkolókat. Ezalatt a két évtized alatt a szív- és érrendszeri megelőzési stratégiák már olyan nagyot fejlődtek, hogy a klinikai tanulmányokban vizsgált betegek kockázata ...
A béta-blokkolók szerepe a koronáriabetegségek kezelésében
Az iszkémiás szívbetegség két alapvető formáját különítjük el a tünetek kialakulásának kinetikája alapján, a stabil koronáriabetegséget és az akut koronária szindrómát. Mindkét alcsoport kezelésének egyik sarokköve a béta-blokkolók alkalmazása. A béta-blokkolók enyhítik a tüneteket és megelőzik a kardiovaszkuláris szövődményeket, a társuló ritmuszavarokat, szívelégtelenséget, reinfarktust, ...
A fokozott szimpatikus tónus befolyásolása az antihipertenzív terápiában
A szimpatikus idegrendszer fontos és széles körben tanulmányozott szerepet játszik a hipertóniában és társuló kórfolyamatokban. Különböző típusú antihipertenzív szerekkel lehetséges a túlzott szimpatikus aktivitás mérséklése. Ide tartoznak például a centrális hatású szerek, a ganglion-blokkolók, vagy az alfa- és a bétareceptor-blokkolók. A különleges, béta- és alfa-blokkoló tulajdonságú carvedilol ...
A „gold standard” kiegészítése – Mit tud hozzátenni a PCSK9-antagonista terápia a jelenlegi lipidcsökkentő kezeléshez?
A jelenlegi „gold standard”, a statinterápia páratlan sikert futott be, hiszen egyre hatékonyabb statinok váltak elérhetővé, melyeknek intenzív dózisa (80 mg atorvastatin, 40 mg rosuvastatin) bizonyítottan képes volt az ateroszklerózis progressziójának lelassítására, sőt leállítására, mindezt az LDL-koleszterin nagymértékű lecsökkentése révén (1,8 mmol/l alá, illetve min. 50%-os csökkenéssel a kiindulási ...