Rovatok: iranyelvek
Lapszám: Kardiológiai Kitekintő | 2012 | 2. évfolyam 1. szám

A hipertónia kezelése a legújabb irányelvek tükrében

2012-01-24

Az idén is magas színvonalú programal zajlott a Magyar Hypertonia Társaság kongresszusa.
A Servier Hungária által támogatott szimpózium, fókuszában a hipertónia legújabb irányelvek szerinti kezelése állt, különös hangsúlyt helyezve a nagy kockázatú betegekre.

Kékes Ede professzor úr kiemelte, hogy a hipertónia, obesitas, fokozott szimpatikus aktivitás, inzulin-rezisztencia, 2-es típusú diabétesz egy szorosan egymásba kapcsolódó rendszernek a részei, de önállóan is kockázati tényezőt jelentenek a kardiovaszkuláris (CV) események kialakulására nézve. Diabétesz és hipertónia együttes fennállása esetén javasolt kombinációval kezdeni az antihipertenzív kezelést. Kedvező hatásai miatt az ACEI az elsőként választandó szer, de amint azt a hipertónia kezelésének 2011-es NICE irányelve is megerősíti, fontos olyan diuretikumot választani kombinációban mint az indapamid, amely nem növeli az új diabétesz kialakulásának a kockázatát. Az indapamid vérnyomáscsökkentő maximumát 2,5 mg/nap, az SR formánál 1,5 mg/nap dózisnál éri el, miközben a diuretikus hatás csak 2,5 mg/nap felett érvényesül. Kékes professzor úr bemutatta az általa vezetett magyar vizsgálat eredményeit, amely a perin­dopril-indapamid (Pretanix® Komb/Forte) kezelés hatékonyságát és biztonságosságát mérte fel, metabolikus szindrómában, vagy 2-es típusú diabéteszben szenvedő hipertóniás betegek esetén. A 6 hónapos kezelés során a perindopril-indapamid kombinációval a betegek átlagos vérnyomása 157/91 Hgmm-ről 128/79 Hgmm-re csökkent, elérve ezen nagy kockázatú betegek esetén a terápiás irányelvekben javasolt 130/80 Hgmm-es célértéket. Ugyanakkor, a kezelés mellett a betegek lipid, vércukor és HbA1c-értékei kedvező irányba változtak, elektrolit eltérések pedig nem jelentkeztek.
Farsang Csaba professzor úr azzal kezdte előadását, hogy a hipertóniáról régóta tudjuk, hogy egy csendes gyilkos. Viszont az is ismert tény, hogy a szisztolés vérnyomás 2 Hgmm-rel történő csökkentése az ISZB mortalitást 7%-kal, a stroke mortalitást 10%-kal csökkenti. Kiemelte, hogy nagy rizikójú betegek esetén, vagy ha a vérnyomás kiindulási értéke 20/10 Hgmm-rel a normális felett van, első lépésben kombinációval indokolt kezdeni a kezelést. A perindopril-indapamid kombináció (Pretanix® Komb/ Forte) ezen betegek széles spektrumában alkalmazható. Példaként említette először az idős hipertóniás betegeket, akik esetén kemény evidenciákat hozott a HYVET-vizsgálat, amelyben az indapamid alapú, szükség esetén perin­doprillal kiegészített terápia szignifikánsan csökkentette az összmortalitás mellett a stroke, CV-események, szívelégtelenség kockázatát is. A továbbiakban felidézte az ADVANCE-vizsgálat eredményeit, amelyben a perin­dopril-indapamid fix kombináció (Pretanix® Komb/Forte) szignifikánsan csökkentette a CV-mortalitást 2-es típusú diabéteszes, hipertóniás betegek esetén. A vizsgálatban résztvevő krónikus vesebetegek esetén a perindopril-in­dapamid fix kombináció csökkentette mind a makro- mind a mikrovaszkuláris szövődmények előfordulását. A PROGRESS-vizsgálatban a perindopril-inda­pamid kombináció stroke-on átesett hipertóniás betegek esetén szignifikánsan csökkentette mind a szekunder stroke, mind a major koronáriaesemények előfordulását.
Járai Zoltán tanár úr felhívta a figyelmet a rizikóstra­tifikáció fontosságára, példaként említve, hogy a hipertónia előfordulása a diabéteszes populációban >75%, ami 2-3-szoros kockázatot jelent a CV-eseményekre nézve. Ugyanakkor diabétesszel társult hipertónia esetén a célértékek elérése nagyon alacsony, ezért a jobb vérnyomáskontroll kell legyen a terápia fő célkitűzése. Jó példa erre az ADVANCE-vizsgálat, ahol a diabéteszes betegek esetén elért 135/78 Hgmm vérnyomásérték az összmortalitás, CV-mortalitás, a mikro- és makrovaszkuláris szövődmények, valamint a renális események kockázatának jelentős csökkenésével járt, a betegek életkorától függetlenül. Kiemelte, hogy az ADVANCE-vizsgálatban a perindopril-indapamid kombináció krónikus vesebetegségben szenvedők esetén is jelentősen csökkentette az összes végponti esemény kockázatát, ami nagy jelentőséggel bír, hiszen ezen betegek legnagyobb hányada éppen a diabéteszes hipertóniások közül kerül ki. 

 

Forrás: Kongresszusi beszámoló az MHT 2011-es kongresszusáról

Cikk értékelése

Eddig 2 felhasználó értékelte a cikket.

Hozzászólások